Főoldal / Szakcikkek / 16MnCr5 edzhetősége
16MnCr5 edzhetősége: Jominy-görbe és keménységi tartományok
A 16MnCr5 blokk harmadik cikke az edzhetőséget mutatja be: hogyan működik a Jominy-próba, mit jelent az edzhetőségi sáv, és hogyan viszonyul a 16MnCr5 a 20MnCr5-höz és a 18CrMo4-hez.
Az előző cikk azt mutatta meg, hogyan lesz a 16MnCr5 felülete kemény. Ez a cikk a másik oldalról nézi ugyanezt: mennyire mélyen képes az acél átedződni, és hogyan lehet ezt számmal jellemezni. Erre szolgál a Jominy-próba, amelynek eredménye a rendelésnél is megjelenhet, ha az alkatrész edzhetőségére szűkített sávot írnak elő.
Edzhetőség és keménység: nem ugyanaz
A keménység azt mondja meg, milyen kemény lesz az acél felülete edzés után. A maximális érték elsősorban a széntartalomtól függ. Az edzhetőség viszont azt írja le, milyen mélyre hatol az edződés, vagyis milyen lassú lehűlésnél is keletkezik még martenzit a keresztmetszet belsejében. Ezt az ötvözők (mangán, króm), a szemcseméret és az edzés hőmérséklete határozza meg. A nagyobb edzhetőségű acél lassabb hűtésnél, nagyobb átmérőben is átedződik.
Hogyan működik a Jominy-próba?
A próbát az EN ISO 642 szabvány írja le. Egy 25 mm átmérőjű, 100 mm hosszú rudat ausztenites hőmérsékletre hevítenek (a 16MnCr5-nél ez 870 °C körüli érték), majd a kemencéből kivéve függőlegesen befogják, és az alsó végét szabályozott vízsugárral hűtik. Az edzett végen a lehűlés a leggyorsabb, onnan távolodva egyre lassabb, így egyetlen próbadarabon sok különböző hűtési sebességet kapunk. Ezután a rúd palástján köszörült sávot alakítanak ki, és az edzett végtől mért távolságok szerint (1,5 mm, 3 mm, 5 mm és így tovább) keménységet mérnek Rockwell C skálán.
Az eredmény egy görbe: a keménység az edzett végtől mért távolság függvényében. Az edzett végen a legkeményebb, onnan távolodva a keménység csökken. Minél lassabban esik a görbe, annál jobb az acél edzhetősége.
A 16MnCr5 edzhetőségi sávja
Az acélok szórása miatt a szabvány nem egyetlen görbét, hanem tartományt, úgynevezett edzhetőségi sávot (+H) ír elő, amelyen belül kell maradnia a mért értékeknek. A 16MnCr5 esetében az edzett végtől 1,5 mm-re 39–47 HRC, 5 mm-re 31–44 HRC, 11 mm-re pedig 21–37 HRC a megengedett keménység. A katalógusok ezen túl, nagyobb távolságokon, már csak felső határt közölnek (13 mm-nél 35 HRC, 20 mm-nél 31 HRC, 40 mm-nél 27 HRC).
| Távolság az edzett végtől | 16MnCr5 (HRC) | 20MnCr5 (HRC) | 18CrMo4 (HRC) |
|---|---|---|---|
| 1,5 mm | 39–47 | 41–49 | 39–47 |
| 5 mm | 31–44 | 36–48 | 34–45 |
| 9 mm | 24–39 | 30–43 | 27–39 |
| 11 mm | 21–37 | 28–42 | 24–37 |
Saját szerkesztésű ábra.
A táblázat azt mutatja, hogy a 20MnCr5 a 16MnCr5-nél magasabb szinten teljesít: ugyanazon a távolságon 5–7 HRC-vel keményebb, tehát mélyebben edződik. A 18CrMo4 a kettő közé esik. Ezért a 16MnCr5 a kisebb és közepes keresztmetszetű alkatrészek (fogaskerekek, csapok, tengelyek) gazdaságos választása, míg nagyobb átmérőknél a 20MnCr5 vagy az erősebben ötvözött minőségek jöhetnek szóba.
+H, +HH, +HL: mit jelentenek a jelölések?
Az edzhetőségi sáv előírását a minőségjelölés után a +H betűkombinációval adják meg. A +H a szabványos, teljes sávot jelenti. Ha az alkatrésznek szűkebb szórás kell, például mert a hőkezelési folyamat és a méretváltozás szigorúan szabályozott, megrendelhető a felső (+HH) vagy az alsó (+HL) szűkített sáv is. A szűkített sáv a gyártónál külön igényelhető, a szállítási idő és az ár viszont ezzel nőhet. A szabványos tartomány a legtöbb gépgyártási feladathoz bőven elegendő.
Hogyan kapcsolódik ez az alkatrész méretéhez?
A Jominy-görbe nem közvetlenül az alkatrész keménységét adja meg, hanem azt mutatja, mekkora keménység tartozik adott hűtési sebességhez. Ugyanaz az olajos edzés kisebb átmérőnél gyorsabban hűti le az anyagot, így a mag az edzett véghez közeli, rövid Jominy-távolságnak megfelelő keménységet éri el. Nagyobb átmérőnél a mag lassabban hűl, és a keménysége a görbe hosszabb távolságokhoz tartozó, alacsonyabb értékeinek felel meg. A betétedzésnél ez azért fontos, mert a kéreg keménységét a cementálás adja, a mag szilárdságát és szívósságát viszont az edzhetőség szabja meg.
Összefoglalás
A Jominy-próba egy 25 mm-es, egyik végén vízsugárral hűtött rúdon méri, mekkora keménységet ad az acél különböző hűtési sebességeknél. A 16MnCr5 +H sávja az edzett végen 39–47 HRC, 11 mm-nél 21–37 HRC, és a görbe további szakaszán már csak felső határt ír elő. A következő, záró cikk azt mutatja be, milyen alkatrészeknél jön el a 16MnCr5 ideje: fogaskerekeknél, csapszegeknél és kopásálló gépalkatrészeknél.
A sorozatról
Ez a huszonegyedik cikk a koracel.eu 26 részes szakcikk-sorozatából, a 16MnCr5 blokk harmadik cikke.
Kapcsolódó anyagminőség
Nézze meg a 16MnCr5 teljes anyagminőség-oldalát a méret- és ártáblázattal: