Főoldal / Szakcikkek / 16MnCr5 edzhetősége

ANYAGMINŐSÉG-ISMERTETŐ – 16MnCr5 3/4

16MnCr5 edzhetősége: Jominy-görbe és keménységi tartományok

A 16MnCr5 blokk harmadik cikke az edzhetőséget mutatja be: hogyan működik a Jominy-próba, mit jelent az edzhetőségi sáv, és hogyan viszonyul a 16MnCr5 a 20MnCr5-höz és a 18CrMo4-hez.

Az előző cikk azt mutatta meg, hogyan lesz a 16MnCr5 felülete kemény. Ez a cikk a másik oldalról nézi ugyanezt: mennyire mélyen képes az acél átedződni, és hogyan lehet ezt számmal jellemezni. Erre szolgál a Jominy-próba, amelynek eredménye a rendelésnél is megjelenhet, ha az alkatrész edzhetőségére szűkített sávot írnak elő.

Edzhetőség és keménység: nem ugyanaz

A keménység azt mondja meg, milyen kemény lesz az acél felülete edzés után. A maximális érték elsősorban a széntartalomtól függ. Az edzhetőség viszont azt írja le, milyen mélyre hatol az edződés, vagyis milyen lassú lehűlésnél is keletkezik még martenzit a keresztmetszet belsejében. Ezt az ötvözők (mangán, króm), a szemcseméret és az edzés hőmérséklete határozza meg. A nagyobb edzhetőségű acél lassabb hűtésnél, nagyobb átmérőben is átedződik.

Hogyan működik a Jominy-próba?

A próbát az EN ISO 642 szabvány írja le. Egy 25 mm átmérőjű, 100 mm hosszú rudat ausztenites hőmérsékletre hevítenek (a 16MnCr5-nél ez 870 °C körüli érték), majd a kemencéből kivéve függőlegesen befogják, és az alsó végét szabályozott vízsugárral hűtik. Az edzett végen a lehűlés a leggyorsabb, onnan távolodva egyre lassabb, így egyetlen próbadarabon sok különböző hűtési sebességet kapunk. Ezután a rúd palástján köszörült sávot alakítanak ki, és az edzett végtől mért távolságok szerint (1,5 mm, 3 mm, 5 mm és így tovább) keménységet mérnek Rockwell C skálán.

Az eredmény egy görbe: a keménység az edzett végtől mért távolság függvényében. Az edzett végen a legkeményebb, onnan távolodva a keménység csökken. Minél lassabban esik a görbe, annál jobb az acél edzhetősége.

A 16MnCr5 edzhetőségi sávja

Az acélok szórása miatt a szabvány nem egyetlen görbét, hanem tartományt, úgynevezett edzhetőségi sávot (+H) ír elő, amelyen belül kell maradnia a mért értékeknek. A 16MnCr5 esetében az edzett végtől 1,5 mm-re 39–47 HRC, 5 mm-re 31–44 HRC, 11 mm-re pedig 21–37 HRC a megengedett keménység. A katalógusok ezen túl, nagyobb távolságokon, már csak felső határt közölnek (13 mm-nél 35 HRC, 20 mm-nél 31 HRC, 40 mm-nél 27 HRC).

Távolság az edzett végtől16MnCr5 (HRC)20MnCr5 (HRC)18CrMo4 (HRC)
1,5 mm39–4741–4939–47
5 mm31–4436–4834–45
9 mm24–3930–4327–39
11 mm21–3728–4224–37
A 16MnCr5 Jominy-görbéje: az EN 10084 szerinti edzhetőségi sáv felső és alsó határa az edzett végtől mért távolság függvényében

Saját szerkesztésű ábra.

A táblázat azt mutatja, hogy a 20MnCr5 a 16MnCr5-nél magasabb szinten teljesít: ugyanazon a távolságon 5–7 HRC-vel keményebb, tehát mélyebben edződik. A 18CrMo4 a kettő közé esik. Ezért a 16MnCr5 a kisebb és közepes keresztmetszetű alkatrészek (fogaskerekek, csapok, tengelyek) gazdaságos választása, míg nagyobb átmérőknél a 20MnCr5 vagy az erősebben ötvözött minőségek jöhetnek szóba.

+H, +HH, +HL: mit jelentenek a jelölések?

Az edzhetőségi sáv előírását a minőségjelölés után a +H betűkombinációval adják meg. A +H a szabványos, teljes sávot jelenti. Ha az alkatrésznek szűkebb szórás kell, például mert a hőkezelési folyamat és a méretváltozás szigorúan szabályozott, megrendelhető a felső (+HH) vagy az alsó (+HL) szűkített sáv is. A szűkített sáv a gyártónál külön igényelhető, a szállítási idő és az ár viszont ezzel nőhet. A szabványos tartomány a legtöbb gépgyártási feladathoz bőven elegendő.

Hogyan kapcsolódik ez az alkatrész méretéhez?

A Jominy-görbe nem közvetlenül az alkatrész keménységét adja meg, hanem azt mutatja, mekkora keménység tartozik adott hűtési sebességhez. Ugyanaz az olajos edzés kisebb átmérőnél gyorsabban hűti le az anyagot, így a mag az edzett véghez közeli, rövid Jominy-távolságnak megfelelő keménységet éri el. Nagyobb átmérőnél a mag lassabban hűl, és a keménysége a görbe hosszabb távolságokhoz tartozó, alacsonyabb értékeinek felel meg. A betétedzésnél ez azért fontos, mert a kéreg keménységét a cementálás adja, a mag szilárdságát és szívósságát viszont az edzhetőség szabja meg.

Összefoglalás

A Jominy-próba egy 25 mm-es, egyik végén vízsugárral hűtött rúdon méri, mekkora keménységet ad az acél különböző hűtési sebességeknél. A 16MnCr5 +H sávja az edzett végen 39–47 HRC, 11 mm-nél 21–37 HRC, és a görbe további szakaszán már csak felső határt ír elő. A következő, záró cikk azt mutatja be, milyen alkatrészeknél jön el a 16MnCr5 ideje: fogaskerekeknél, csapszegeknél és kopásálló gépalkatrészeknél.

A sorozatról

Ez a huszonegyedik cikk a koracel.eu 26 részes szakcikk-sorozatából, a 16MnCr5 blokk harmadik cikke.

Kapcsolódó anyagminőség

Nézze meg a 16MnCr5 teljes anyagminőség-oldalát a méret- és ártáblázattal: